2008.02.26.

Látogatás a Hungaroton Archívumban.

 

Aki bemutatta: Herke Péter az archívum vezetője

 

1952-ben alapították  a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot, amelyből több átalakulás után jött létre a mai Hungaroton .A Hanglemezgyáró Vállalat privatizációja következtében jelenleg az Archívum is magánkézben van, nem nyilvános gyűjtemény, csak a tulajdonos engedélyével látogatható. A privatizáció során az anyagot a magyar állam védetté nyilvánította.

Az intézmény  története igen szerteágazó, a látogatásunk időtartama alatt csak a legfontosabb pontokat ismerhettük meg. Érdekes a kép, ahogyan kirajzolódik egy-egy felvételnek az elkészülte. A kezdetekben műfaji tagozódás nélkül tárolták és regisztrálták az anyagokat. Később ez megváltozott, a lemezszámok alapján lehetett megkülönböztetni a  műfajokat egymástól.

A szisztematikus rendezési munkák az 1970-es évek elején kezdődtek meg Dinnyés Ilona vezetésével. Jelenleg főleg komolyzenei felvételek készülnek, olyanok, amelyek valamilyen szempontból egyediek, vagy ritkaságnak számítanak, illetve csak olyan anyag kerül gyártásra, amire van elegendő pénz. A  felvételek mellett elvben a  zenei rendező által használt kottát is megőrzik,  de sajnos ez sokszor hiányzik. A megőrzött anyagok  között közreadói kéziratokat is találunk, amelyek a felvételi számot, matricaszámot és kiadványszámot is tartalmazzák. Az Archívumban már csak a készrevágott anyagokat őrzik, az összes tekercs súlya 133 tonna.

Különleges szerencse és véletlen folytán sikerült megőrizni  a korábbi felvételek  dossziéit, amelyek vázlatosan őrzik a felvételek történetét. Az Archívum, és így a magyar hanglemezgyártás újabbkori története azonban még feldolgozatlan.

Herke Péter beszélt a digitalizálás nehézségéről is: a  trackeknek ISRC számoknak kell megfelelniük. (ISRC: 12 karakteres azonosító, mely az ISRC (International Standard Recording Code) szabványnak felel meg .  Az ISRC nemzetközi szabványos íráskód a következő elemekből áll: 2 karakter az országot, 3 karakter pedig a tulajdonost kódolja, 2 számmal adják meg a felvétel évét, 3 számmal pedig a sorozatszámot. ) Új eszközként az internetet is használják, főleg információ-gyűjtésre, illetve a terjesztés elősegítésére. Komolyzenét az egyik külföldi terjesztő interneten is kínál, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy más az,  aki a kész terméket megvásárolja, és más réteg az, aki letölt.